|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 40 találat | lapozás: 1-30 | 31-40 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Márton András 1992. május 10.Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2000. június 26.Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2001. március 30.Márc. 29-én hivatalosan is megnyitották a Caritas január óta Csíkszeredában működő beteggondozóját. A németországi Caritas támogatásával létrehozott intézmény már 1994 óta működik az ország 42 helységében. A csíkszeredai egység jelenleg három alkalmazottal 17 beteget ápol otthonában, a családorvosok utasításai alapján. A Riehen Egyesület a zsögödi székhelyén bérmentesen fogadta be a beteggondozót. Az intézményt Tamás József püspök szentelte fel. /Felavatták a beteggondozót. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Otthoni beteggondozó központ létesült Csíkszeredában a németországi és gyulafehérvári Caritas Szervezet, a svájci Riehen-Szervezet, valamint a helyi Polgármesteri Hivatal támogatásával. A megnyitón dr. Márton András programvezető elmondta: az otthoni beteggondozás Romániában már 9 éve működik. A segítség lényege: oda mennek a gondozók, ahol szükség van rájuk, a betegeket a lakásukban keresik fel. /(Hátsekné Kovács Kinga): Segítség a betegeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2001. május 15.Május 11-én és 12-én Csíkszeredában Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Lakner Zoltán, a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a magyar kormány családvédelmi intézkedéseiről: a családtámogató rendszerről, anyagi támogatásokról, nevelési ellátásokról, gyermekgondozási támogatásokról, a munkaviszonyban álló szülők felkarolásáról, szociális rászorultságról, a gyermekek utáni adókedvezményről stb. Hajdu Gábor exminiszter a román törvények család- és szociálpolitikai vonatkozásait vázolta. Bárányi Ferenc doktornak kételyei vannak afelől, hogy a státustörvény hatályba lépésével csökkenni fog-e a kivándorlás- Az exminiszter szerint ijesztő az ifjúság vallás iránti érdektelensége. Varga László, az RMKDM tiszteletbeli elnöke a család mai kríziséről szólt, a család felbomlásának folyamata egyre erősödik, megfordíthatatlan tendenciát mutat. Magyar fiatalok az ezredfordulón címmel dr. Pintér György magyarországi minisztériumi előadó, a Caritas, otthoni gondozási lehetőségek a családban címmel pedig dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas szociális- egészségügyi felelőse tartott előadást. /Családpolitikai fórum Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./2001. június 25.Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2002. január 20.Eredményes volt az a háromnapos rendezvény, amelyet Marosvásárhelyen tartottak RMDSZ-politikusok valamint az erdélyi egyházak és közélet jeles személyiségeinek részvételével. Jeles magyarországi és hazai előadók, illetve lelkészek - dr. Sulyok Elemér, dr. Goják János, dr. Holló László, dr. Vass Csaba, Soós Károly, Kovács K. Zoltán, Csernák Béla, Böjthe Csaba, Papp László, Bara László, Kató Béla, Szász János, Márton András, valamint Csató Béla főesperes, a rendezvény házigazdája - tartottak előadást, jan. 18-án pedig dr. Jakubinyi György érsek vezetésével került sor ünnepi szentmisére. A legfőbb konklúzió, hogy mi és egyház, mi és RMDSZ együtt vagyunk, és nem a barikád két oldalán - összegezte a tanulságokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke. bennünk levő keresztény emberkép felismerésével és kimondásával cselekedhetünk az erdélyi magyarság javára - hangsúlyozta Markó Béla. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./2003. április 27.A Caritas Hargita megyei programja már 24 településen gondoskodik több mint 1200, ágyhoz-házhoz kötött emberről. Ápr. 10-én Oklándon az otthoni gondozói szolgálat ünnepélyes átadását. Cseke Miklós oklándi polgármester ismertette a település történetét, és a kezdeményezés jelentőségét. Szász János Caritas-igazgató a segítő szándék leleményességét emelte ki, dr. Márton András egyházmegyei programvezető méltatta a programban tevékenykedő közel 60 munkatárs áldozatos munkáját. /Tavaszi ünnep Oklándon. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 27./2003. május 17.Máj. 16-án Gyergyószentmiklóson átadták a Hargita Megyei Önkormányzat és a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas Otthoni Idős- és Beteggondozói Szolgálatának gyergyói központját. Az országban elsőként kezdeményezett hálózat mostani centruma az egész történelmi Gyergyó szolgálatának tevékenységét fogja össze. Dr. Márton András orvos, a tevékenység főegyházmegyei irányítója rámutatott: ehhez a Caritas számára nagyon fontos programhoz itt találták meg azt a hangot és hivatást, amit évek óta remélnek. Péter György, a szolgálat Hargita megyei koordinátora elmondta: a megyei tanács 2002-ben 850 millió lejt utalt ki a szolgálat számára az épületek rendbetételére, idén pedig 1,5 milliárdot juttat működési költségekre - ebből 1 milliárdot már május végére kézhez kapnak. A jövőben Gyergyóújfaluban, Gyergyóremetén, Maroshévízen, Borszéken és Salamáson létesülnek további helyi központok. A Gyergyói-medencei központ 13 szakképzett alkalmazottal és több önkéntessel közel 300 idős vagy beteg ember otthoni gondozását látja el. /Gergely Edit: Újabb Caritas-központ nyílt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./2003. június 23.Amit a legkisebb testvéretekkel, egyel is tettetek, velem tettétek" mottóval immár negyedszerre került sor a Deus Providebit Tanulmányi Házban a Marosvásárhelyi Katolikus Napokra. A négynapos rendezvénysorozat központi témája a diakónia és a szolgálat. A rendezvénysorozat jún. 21-én kezdődött Csató Béla főesperes köszöntőjével. Ezután következett dr. Vencser László egyetemi professzor A diakónia az egyházban című előadása. A szolgáló egyház került az érdeklődés középpontjába a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen részt vett dr. Márton András, a Caritas egészségügyi részlegének a szervezője és felelőse. Maros megyében 400-nál több szervezet foglalkozik - legalábbis papírforma szerint - szociális kérdésekkel. Jún. 22-én két előadás is elhangzott a szolgálat, kiszolgáltatottság, alázat témakörben. Jún. 23-án kerekasztal-beszélgetés lesz. /Korondi Kinga: Szolgálat és diakónia. IV. Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2003. december 5.Hargita megyében befejeződött az otthoni beteggondozói hálózat kiépítése. A gyulafehérvári Caritas, a megyei és helyi önkormányzatok összefogásával megvalósított program 58 településen ötezer ember számára jelent segítséget. A kezdeményezést az Európai Unió kétszázezer euróval támogatta. Sikertörténetként értékelik az érintettek az egy évvel ezelőtt útjára indított, az otthoni beteggondozói hálózat kiépítését célzó programot. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke szerint példaértékű összefogásról lehet beszélni. A megye 22 településén hoztak létre Caritas beteggondozói központot, ezekhez rendszerint több község is tartozik, a programhoz csatlakozott települések száma eléri az 58-at, jelezte Márton András főegyházmegyei programvezető. A hálózatban tevékenykedő száztíz munkatárs alapellátásban is részesíti a rászorulókat. A program egyéves összköltségvetése meghaladta a 600 ezer eurót, amelyből a mintegy 400 ezer eurós önrész mellé 200 ezer eurót Phare-alapokból szereztek. A Hargita megyében jól bevált program a Fehér, a Kovászna és a Maros megyei tanács érdeklődését is felkeltette. /Balázs Ildikó: A Caritas sikere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./2004. január 25.Otthoni gondozói hálózat kiépítéséről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön községi elöljárók és a polgámesteri hivatalok szakemberei. Hargita megyében intézményesen működik ilyen hálózat. – Itt az ideje, hogy Kovászna megye ez irányban elmozduljon – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, e program koordinátora bemutatta a szolgáltatást. Ez az öregek, betegek, ágyhoz kötöttek, fogyatékosok otthoni gondozását jelenti. Ismertette a Hargita megyei példát. Előbb a központokban: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, második lépésben a kistérségi központokban nyitottak gondozói egységeket. Háromszéken Gelence és Szentkatolna községek már megtették az első lépést egy ilyen szolgáltatóközpont létrehozására. /(–): Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 25./2004. április 28.Ápr. 27-én a 24. beteggondozó központot avatták fel Hargita megyében, ezúttal Felsősófalván. Az avatóünnepségen jelen volt: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke; dr. Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója; dr. Márton András, a főegyházmegye programvezetője; Szász Tibor helybeli református lelkész és Vákár Gábor, Parajd község polgármestere. Az egész megyére kiterjedő beteggondozó szolgálat az összefogás eredménye. Mindmáig az egyetlen olyan beteg- és lelkigondozó hálózat, mely csak Hargita megye községeiben és falvaiban működik. Felekezeti hovatartozás nélkül – a Sóvidék lakóinak többsége református vallású – a katolikus főegyházmegye az ökuménia jegyében végzi hálózatépítő tevékenységét. Felsősófalván a korszerűen berendezett beteggondozó központ két munkatársa: Szász Edit főasszisztens, valamint Kacsó Borbála segédápoló vállalta a Sóvidék falvaira kiterjedő otthoni idős betegek gondozását. /Kristó Tibor: Beteggondozó központot avattak Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./2004. július 3.Júl. 2-án ünnepélyes keretek között megnyitották meg Marosvásárhelyen a Teréz Anya Központot. Dr. Márton András, a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas Otthoni Beteggondozó programvezetője beszámolt arról, hogy második éve folyik az idős személyek otthoni beteggondozása, ellátása. A gyulafehérvári egyházmegyében 32 olyan szolgálat működik, amely közel négyezer időskorú ellátását biztosítja. A Teréz Anya Központ megnyitásával az emberi, szociális vetülettel egészítik ki a gyógyítást. Erre az Európai Unió Phare-támogatásként 53.600 eurót utalt át. Már három csoport (két magyar és egy román) alakult, több mint hatvan résztvevővel. Hetente két alkalommal találkoznak a központban, ahol különböző témakörökben szervezett előadások, kulturális programok zajlanak. /Nagy Annamária: Teréz Anya Központ Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2005. december 14.A megbeszélésen nem sikerült egyezségre jutniuk a koalíciót alkotó pártoknak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. A liberális-demokrata szövetség szerint az autonómiatanácsok különálló struktúraként nem hasznosak. A D. A. Szövetség az autonómiatanácsok hatáskörét az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz utalná. Márton András szerint az autonómiatanácsoknak azonban semmi közük a diszkrimináció megelőzéséhez. Kompromisszumos megoldásként abban állapodtak meg a felek, hogy versenyvizsgát szerveznek az oktatási intézmények igazgatói tisztségének betöltésére, ezt a testületet egyenlő arányban az Oktatási Minisztérium és a kisebbségek képviselői alkotják majd. Megállapodás született még arról is, hogy a kisebbségi oktatási intézményeket csak az érintett nemzeti közösség konzultálása után lehet felszámolni. Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után megerősítette, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni, csak a tervezet bizottsági vitájának alakulása függvényében vonna vissza néhány javaslatot. /B. T.: Koalíciós vajúdás a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2006. június 9.Ünnepélyes megnyitóval kezdődött június 8-án a VI. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), amelynek versenyprogramjában tizennégy produkció szerepel. A magyar színházi világ legnagyobb rendezvényének előadásait Márton András színművész választotta ki a magyar nyelvterületen általa szemlézett 140 darab közül. A határon túli magyar színházak előadásai közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciója került be színházi találkozó versenyprogramjába. Márton András a kolozsvárit „a legjobb magyar színház”-nak nevezte. /Woyzeck a POSZT-on. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2007. június 8.Hargita megyében még tervbe sem vették, Kovászna megyében elkezdték az iparipark-projektet. Miközben az erdélyi és partiumi városok többségében lassan már be is népesültek az ipari parkok, Székelyföld lemaradással küzd. Hargita megyében egyetlen ipari park sincs, és sem a megyei, sem a települések önkormányzatainak költségvetésében nem szerepel tervezett beruházásként ipari park létesítése. Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. ” A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígérte Tartán László. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása. /Felemás székely „iparosodás” = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./2007. november 17.November 16-17-én tartják a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét idéző és a magyar–német kultúrkapcsolatokat vizsgáló konferenciát. A megnyitón Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem két előadója, Gábor Csilla és Tar Gabriella-Nóra köszöntötte a résztvevőket. A Gyulafehérvári Caritas Szent Erzsébet példája ma is vonzó címmel hirdetett pályázatot művészeti szakközépiskolás diákok számára. A beérkezett munkák javát, a díjazott festményeket, grafikákat és kisplasztikákat állították ki a Jakab Antal Tanulmányi Ház nagytermében. A konferencia keretében emlékeztek meg a fiatalon elhunyt Nemes Kovács Ernő restaurátorról, aki egy kis középkori ereklyetartó szobrot, Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát kutatta. A konferencia zárását Papp Kincses Emese Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriuma teszi ünnepélyessé. /Takács Éva: Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./2008. január 15.Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen – Magyar-német Kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékező jubileumi év lezárásaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, illetve Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Gyulafehérvári Caritas Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A cél: időszerűvé tenni a szentté lett magyar királylány életpéldáját a ma embere számára. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudományi Karának dékán-helyettese kiemelte, hogy amikor Szent Erzsébet „életét és hatását a legkülönfélébb szempontok szerint megvizsgáljuk, igazából az Isten művét, az Isten szépségét csodáljuk meg”. Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak felelőse szerint a teljes életet élő Szent Erzsébet példája ma is követendő indíttatásokat adhat. Bemutatták Prokopp Mária Árpád-házi Szent Erzsébet című könyvét, amely 21 ország 100 festőjének a szentről készült templomi műveit ismerteti a XIII. századtól napjainkig. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docens felvázolta a társadalmi védőháló szerepét betöltő kolozsvári Szent Erzsébet ispotály történetét. /Veress Elza-Emőke: Szent Erzsébet korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./2008. április 11.Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./2008. november 6.November 5-én zajlott a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum. „A román nemzetiségűek egyáltalán nem fogják jó szemmel nézni, hogy az ország területén egy magyar többségű régió jöjjön létre, sőt, mindent meg fognak tenni, hogy az ország területén mindenhol román többségű régiók alakuljanak”- jelentette ki Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője. Jól ismeri a tervezetet, megalapozott munkának tartja, csak egyelőre nem megvalósítható. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a Posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanra hívta fel a figyelmet. Az előadók esettanulmányokat is bemutattak: Márton András, a szervező ügynökség igazgatója Hargita megye, Rodics Gergely menedzser a Pogány-havas kistérség (Erdély) fejlesztéséről tájékoztatta a hallgatóságot. /Horváth István: Forráskihasználás és régiós nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2009. április 3.Az esélyegyenlőség évévé nyilvánította a Caritas 2009-et. A római katolikus egyház mellett működő jótékonysági szervezet programjai révén idén nem annyira halat, mint inkább hálót kínál a rászorulóknak – derült ki a Márton András igazgató által vázolt tervekből. Önálló életvitelre akarják ösztönözni a segélyezetteket, mondta el a kilenc erdélyi megyében jelen lévő Caritas gyulafehérvári vezetője. A rászorulókat immár 19 éve szolgáló szervezet tavaly több mint tizenötezer személy problémáján enyhített. A gazdasági válság a Caritast is érinti – állapította meg Ludescher László, a segélyszervezet Maros megyei kirendeltségének vezetője. A térség 81 településén zajló otthoni beteggondozásra idén kevesebb pénz jut, mint egy évvel korábban. /Szucher Ervin: Az esélyegyenlőség éve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./2009. július 26.A Gyulafehérvári Caritas – a svájci intézet, valamint az European Kinaesthetics Association támogatásával – öt éve tevékenykedik a kinesztetika tudományának a meghonosításán az ápolásban. A kinesztetika az egyéni mozgásérzékelés, mozgáselemzés képességének a fejlesztésén alapszik. A 90-es években e tudományág trénerei megkezdték a rendszeres képzéseket. A kinesztetikának meghonosítása érdekében – Kelet-Európában elsőként – trénerképző tanfolyamot indított a Gyulafehérvári Caritas munkatársai számára svájci szakemberek bevonásával. A frissen végzett trénerek július 13–17. között a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban tartották első képzésüket. /Dr. Márton András: Bevetésben Kelet-Európa első kinesztetika-trénerei. Innovatív ápolási tudományág meghonosításán dolgozik a Gyulafehérvári Caritas. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./2010. május 12.A húszéves Caritast ünnepeltékFennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte tegnap a Gyulafehérvári Caritas Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban. „Értékünk az ember” – fogalmazták meg hitvallásukat az ünnepségen a szociális szervezet dolgozói. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója a mottót kifejtve elmondta: szervezetük kiterjedt hálózata és emberi kapcsolatai révén számtalan formában képes segíteni a rászorulókon. „Társak szeretnénk lenni az egyéni és közösségi gondok megoldásában, de nem vállaljuk át a felelősséget” – hangoztatta Márton András. Kifejtette, bár igyekeznek minden rászorulón segíteni, ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben átvállalják a segítségnyújtás szerepkörét, ugyanis ehhez széles körű társadalmi összefogásra, az illetékes intézmények, hivatalok támogatására van szükség. A Gyulafehérvári Caritas megalakulása óta az embert és az emberi értékeket helyezi tevékenysége középpontjába, és az elmúlt húsz évben Erdély egyik legnagyobb közhasznú szervezetévé nőtte ki magát. Az élet különféle területein végzett szolgáltatásaikban több mint 500 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezek csak az elmúlt évben több mint 50 ezer személy gondjain enyhítettek. Az ünnepségen résztvevők bepillantást nyerhettek a különféle szolgáltatásokba. Többek között megtudhatták, hogy a Caritas otthoni beteggondozó szolgálata csak a Gyergyói-medencében 23 alkalmazottal több mint ezer beteget lát el, többségük 60 év fölötti. Kiderült, hogy a családsegítő szolgálat három munkatársa négy településen szervez idősek klubját, de alkohol- és drogprevenciós programokat, kismamaklubot és különféle önsegítő csoportokat is vezetnek. A Szent Erzsébet Öregotthonban az ország 12 megyéjéből gondoznak idős embereket, köztük súlyos demenciában szenvedőket is. A Caritas emellett a Szent Benedek Tanulmányi Házat is fenntartja, esély- és önkéntes programot működtet, valamint a vidék- és gazdaságfejlesztésbe is bekapcsolódik. Jánossy Alíz Krónika (Kolozsvár) 2010. május 22.Értékük az emberHúsz év a szeretet jegyében A Gyulafehérvári Caritas idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az eltelt két évtizedben Erdély egyik meghatározó civil szervezete lett, Maros megyében vidéken hangsúlyosabban, a Nyárád mentén, a Nagy- és Kis-Küküllő térségében van jelen a szeretetszolgálat. A Balavásártól Szovátáig terjedő vidék munkatársai gyűltek össze ünnepelni, mérleget vonni május 19-én, szerdán a gyulakutai kultúrotthonba. A rendezvényre a szervezet vezetői mellett eljöttek a gondozottak, környékbeli önkormányzatok képviselői, polgármesterek és egyházi személyek. Samu Imola, a térség otthongondozó szolgálatának vezetője a házigazda szerepében köszöntötte a jelenlévőket. Ft. Máté Róbert és dr. Márton András, a szervezet igazgatói fejtették ki mit jelent a Caritas jubileumi mottója: "Értékünk az ember". Azt, hogy mindnyájan Isten teremtményei vagyunk és így az embert mint felbecsülhetetlen értéket helyezik tevékenységük középpontjába. Viszont a saját magával, családjával és közösségével szembeni felelősség senkitől sem vehető el, a gondok megoldásában a Caritas csak társ lehet. A térségben 2004-ben az otthoni gondozással kezdődött a tevékenység, de a lendületet a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság partnereként megnyert európai uniós pályázat adta 2007-ben. Dr. Schmidt Loránd vezérigazgató elmondta, hogy az általa vezetett intézmény és a Maros Megyei Tanács közel öt esztendeje támogatja a Caritast munkájában, a rábízott feladatokban pedig olyan ritmust diktáltak a szervezet munkatársai, amihez még nekik is fel kell nőni. A Kis-Küküllő vidékén két program működik: az otthoni gondozás és a családsegítő szolgálat, az előbbit a házigazda, az utóbbit a szolgálat gyulakutai munkatársa, Joó Ibolya szociális munkás mutatta be a jelenlévőknek. Lehetőségként került bemutatásra a gyergyói Caritas vidékfejlesztési programja, amelynek célja a gazdák támogatása és a falugondnokság, segítségnyújtás az elszigetelt települések lakói számára. A rendezvény második felében a gondozottak, polgármesterek, tanácsosok és lelkészek közül mondták el néhányan véleményüket a Caritas tevékenységéről, méltatták és köszönték meg különösen azoknak a munkatársaknak, akikkel kapcsolatban vannak és akik nap mint nap elviszik hozzájuk a szeretet lángját, a reménység fényét. A végén a helyi családsegítő szolgálat gyermekcsoportja furulyaszóval, az idősek csoportja pedig zenés-verses összeállítással örvendeztette meg az ünneplőket. Molnár József Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 3.20 éves a CaritasA Gyulafehérvári Caritas idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban tegnap nyílt napot tartottak, amelyen a szervezet vezetői, munkatársai, önkéntesek és a különböző programokban részt vevő személyek voltak jelen. Ez alkalommal az elmúlt 20 esztendőben kifejtett tevékenységről számoltak be. Értékünk az ember, ott kell lennünk a szenvedő mellett – mondta megnyitójában dr. Márton András igazgató. – Ebből kiindulva 1990-ben Jakab Antal püspök úgy döntött, hogy a katolikus egyház újjáépíti a szociális hálózatát, ami a hetvenes évektől megszűnt. A Caritas világszerte 164 országban van jelen, Romániában kilenc megyét fed le, világviszonylatban több mint 600 ezer önkéntest és 1,2 millió alkalmazottat foglalkoztat, Romániában 540 munkatársa van. Nem tudjuk, milyen lesz húsz év múlva a Caritas, mert a szükség alakítja, de tény, hogy egyre nagyobb igény van a segítőkre – hangsúlyozta. Ludescher László a szociális ágazat projektjeit mutatta be, elmondta, hogy 250 gyereket látnak el Szászrégenben, Marosvásárhelyen és Marosszentgyörgyön, 27 csoportjuk működik, a Teréz Anya Központ tevékenységébe 140 személy kapcsolódott be. Ha egy kosár fát visznek be, az is nagy segítség Péter György az otthoni beteggondozás helyzetéről beszélt, amely 51 munkatárssal dolgozik a megyeközpontban, Szászrégenben, a Nyárád és a Küküllők mentén. Összesen 3017 személy gondozását vállalják fel, java részük hatvan év fölötti idős ember. A költségeik meghaladják az 1,5 millió lejt, ebből az egészségbiztosítási pénztár 8 ezret áll, ami 0,06 százalékot tesz ki. A támogatások nagy részét az önkormányzatok fedezik. – A gondozottak többsége szív- és érrendszeri bántalmakban szenved. Sok a cukorbeteg, az agyvérzéses ágyhoz kötött, a lábszárfekélyes. Munkatársaink kezelik őket, mosdatják, de sokszor az is nagy segítség, ha egy kosár tűzifát visznek be – mondta az igazgató. Varga Csaba a Caritas logisztikai központjait, a Cari-shopot, a segélycsomagok elosztásának módját, a szervezet által működtetett turisztikai hálózatot mutatta be. A Caritas ezer arca Felszólaltak a Caritasszal együttműködő intézmények vezetői: Schmidt Loránd, a Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója, Pokorny László megyei tanácsos, Sófalvi Szabolcs polgármester, majd a teremben levők, akik úgymond haszonélvezői a Caritas szolgáltatásainak. – A Caritas kinyújtja a karját és hív bennünket, gyertek, mert segítünk – mondta Juci néni, egy idős hölgy, aki hálás azért, mert járókeretet, tolókocsit biztosítottak neki, mert odafigyelést, kedvességet kap a szervezet munkatársaitól. Kádár Borbála elmondta, daganatos betegként a Reménység csoportba jár. – Mi vagyunk a társadalom mostohagyerekei, egy-két havi nyugdíjunkat kell odafizetnünk az orvosi vizsgálatokra, ugyanennyit egy-egy mellprotézisre. Kár, hogy erről nincs tudomásuk és nem is hallgatják meg elöljáróink! A délután folyamán kis csoportokban folytatódott a tevékenység, a különböző programok külön-külön is bemutatkoztak, majd a MAFIA és a MIFIKE fiatalok musical- összeállítása következett. A Caritas ezer arca címmel fotókiállítás nyílt, melyen többségében ifj. Both Gyula fotóit tekinthették meg az érdeklődők. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 29.Értékünk az emberEz a felirat fogadta a Gyulafehérvári Caritas 20. születésnapját ünnepelni jövő vendégeket mind pénteken, a Segítő Mária Gimnázium díszlépcsőjén, mind másnap, a sportcsarnok előtt Csíkszeredában. Június 25-én délután 5 órától a gimnázium dísztermébe hívta meg a szervezet mindazokat, akik mellette álltak az évek során, partnerek voltak a szeretetközvetítésben. A munkatársak mellett jelen voltak mind világi, mint egyházi személyek, erdélyi megyék és helyi önkormányzatok képviselői, külföldi partnerek, támogatók és a sajtó képviselői. Az est moderátora, dr. Szakács Sándor köszöntötte a jelenlévőket, és elsőnek Tamás József segédpüspököt kérte a mikrofonhoz, aki úgy, mint a vidék legfőbb egyházi elöljárója, de úgy is, mint aki szolgálata kezdete óta szellemi és lelki támogatója a szervezetnek, méltatta az ünneplő munkatársak tevékenységét. Levetítésre került a múlt tevékenységét felidéző, 1992-ben készült rövidfilm, amelyben a szervezet elindításában és felépítésében közreműködő Linzi Caritas egykori igazgatója, Friedrich Mayrhofer beszélt arról a segítségről, amit vállaltak és az évek során következetesen teljesítettek is. Kerekasztal-beszélgetés következett a szervezet volt és jelenlegi igazgatóival, a kezdetekről dr. Vencser László, a hosszú évek kitartó erőfeszítéseiről Szász János, a jelenlegi helyzetről pedig dr. Márton András számolt be. Majd következtek a méltatások és a születésnapi jókívánságok: Lukács Vilmos tanácsos a Hargita Megyei Tanács képviseletében, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, dr. Schmidt Lóránd mint a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője és a Maros Megyei Tanács képviseletében, Josef Mayr vikárius, a Linzi Caritas egykori rektora, Brigitte Merzhäuser, a Trieri Caritas igazgatóhelyettese és a Máltai Szeretetszolgálat egyházmegyei vezetője köszöntötte a születésnapját ünneplő Caritast. Mivel születésnapkor ajándékot is szokás kapni-adni, ezúttal rendhagyó módon a szervezet ajándékozott. Istennek hála, hosszú azoknak a belföldi és külföldi személyeknek, intézményeknek, sajtóorgánumoknak és újságíróknak a névsora – helyszűke miatt itt most nem tudjuk felsorolni –, akik/amelyek az évek során kitartottak a szervezet mellett és lelkes partnerei voltak az intézményes Caritasnak. Mégis megjegyeznénk azokat a Maros megyei intézményeket és személyeket, akik díjakat vehettek át: Maros Megyei Tanács, Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, erdőszentgyörgyi, marosszentgyörgyi, szászkézdi és szászrégeni önkormányzatok, a magánszemélyek közül Lorenzovici László, a sajtó kategóriában pedig az Erdélyi Magyar Televízió, Rádió GaGa, Marosvásárhelyi Rádió, Marosvásárhelyi Televízió, Népújság és a Zi de zi. Ezúttal ők vehették át a munkájukat elismerő díszoklevelet és emlékérmet. Az esemény előtt és az állófogadás alatt a Csíki Kamarazenekar alkalomhoz illő muzsikával tette szebbé és emelte az est hangulatát. Másnap, június 26-án, a kedvezőtlen időjárás miatt a csíksomlyói hármashalom-oltár elé tervezett rendezvény áttevődött a csíkszeredai sportcsarnokba. Színes programokkal és ajándékcsomaggal a szervezők ide várták már a reggeli órákban a Gyulafehérvári Caritas nagy családját. A zord időjárás ellenére több mint ötszázan jöttek el és vettek részt az egész napos rendezvényen, jelen voltak a jelenlegi és volt munkatársak családjukkal, az önkéntesek, belföldi és külföldi partnerek egyaránt. Az ünnepség szentmisével kezdődött, amelyet dr. Jakubinyi György érsek celebrált a jelen lévő papsággal együtt. Ezt követte a hivatalos felszólalók sora: volt és jelenlegi Caritas-igazgatók, a kezdetektől dolgozó munkatársak emlékeztek vissza az eseményekre, majd a partnerek és más Caritas-szervezetek képviselői méltatták a szervezetet. Közben a csarnokba behallatszott a gyermeksereg zsivaja, akik a családsegítő szolgálat és az önkéntesek által szervezet játszóházban töltötték kellemesen idejüket. Ebédidőben a Csángó panzió jóvoltából finom gulyással vendégelték meg az ünneplőket. A délután mozgalmasabban telt, miután megnézték az elmúlt 20 évről készült filmet, a munkatársakat meglepetés várta. Különböző fokozatú díjakban részesültek azok a kollégák, akik kerek évfordulójukat töltik a szervezetnél, így aranyfokozatban részesültek a Caritasnál a 16 és 20 év közötti munkaidejű kollégák, ezüst- fokozatban a 15, bronzfokozatban pedig a 10 és dicséretben azok, akik 5 éve dolgoznak a szervezet kötelékében. A díjazásokat játékos csoportfoglalkozások követték az önkéntesek moderálásával. Az ünnepség a magyarországi Kaláka együttes jótékonysági koncertjével zárult. Az igazán jó hangulat mellett nem mellékes, hogy a jelenlévők 3.260 lejt adományoztak a szervezet ellátottai számára. Molnár József Népújság (Marosvásárhely) 2014. január 28.Megvágták a Caritas támogatásátTöbb mint 1.344.338 lej értékű támogatás elvesztésével kell számoljon a Gyulafehérvári Caritas, ez több ezer erdélyi rászoruló ellátását kockáztatja. A Gyulafehérvári Caritas programjainak működtetéséhez szükséges anyagi hátteret a helyi, illetve megyei önkormányzatok, a központi adminisztráció támogatásának, valamint szervezetünk erőfeszítéseinek köszönhetően sikerül előteremteni. A központi költségvetésből gondozottaink a 34/1998 törvény alapján évről évre megpályázott állami szubvenció révén részesültek. Ez a forrás biztosította 2013-ban a programjaink teljes működési költségeinek 24-55%- át, más és más arányban az adott szociális programok függvényében. Az idei évre vonatkozó állami szubvenciót azonban drasztikusan lecsökkentették. 1.344.338 lejjel kevesebbet ítéltek meg, annak ellenére, hogy a 15 éves együttműködési tapasztalat során egyszer sem merültek fel szakmai vagy adminisztratív kifogások. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbra is elláthassuk vállalt feladatainkat. Számítunk minden olyan önkormányzat, szervezet és magánszemély támogatására, akik eddig is társaink voltak erőfeszítéseinkben, és hozzánk hasonlóan fontosnak tartják nehéz helyzetbe került embertársaink segítését, a szociális problémák enyhítését, közösségeink ilyen irányú fejlődését. Célkitűzéseink: • szociálpolitikai elképzelések kigondolása és előmozdítása, új irányzatok támogatása; • a szegénységben élő, a társadalom peremére szorult embertársaink reintegrációja, tekintet nélkül azok nemzetiségi, vallási, faji, nemi vagy politikai hovatartozására; • a közösség fejlesztése; • együttműködés a helyi, megyei és központi hatóságokkal valamint hazai és külföldi civil szervezetekkel a szociális problémák enyhítése/megoldása érdekében; • szakképzett és motivált emberi erőforrások biztosítása; • az emberi méltóság visszaadása minden embernek. 1990 óta úttörői és előmozdítói vagyunk a szeretetszolgálatnak, a szociális igazságosságnak, és egy modern, európai szociális ellátórendszer kiépítésének. Az országos és Erópai Caritas hálózaton belül vállalt aktív szerepünk révén részt veszünk az ellátási rendszerek javítására, szakmai és szervezési tapasztalatok átadására irányuló erőfeszítésekben. Tevékenységeink fejlesztése és végzése során mindig hangsúlyt fektettünk az illetékes intézményekkel és hatóságokkal való együttműködésre, azzal a kifejezett céllal, hogy szolgáltatásaink illeszkedjenek a meglévő szociálpolitikai törekvésekbe, ill. stratégiákba, ennek érdekében aktív tagjai vagyunk a számottevő országos és európai civil koalícióknak és szakmai szövetségeknek. Erdély hét megyéjében több mint 600 munkatársunk és közel 500 önkéntesünk több mint 350 településen biztosít akkreditált, közhasznú szociális ellátást és közvetlen segélyezést közel 40.000 személy számára. Programjaink magukba foglalnak idősgondozást és ápolást öregotthonainkban, családsegítést, gyerekek és ifjak szociális felzárkóztatását, korai nevelést, fejlesztést, fogyatékossággal élő személyek ellátását és felzárkóztatását, rehabilitációt, mozgáskompetencia-fejlesztést, elszigetelt és elszegényedő települések támogatását, roma közösségek támogatását, szociális szakképzést, valamint szociális-gazdasági kezdeményezéseket. Dr. Márton András igazgató Népújság (Marosvásárhely) 2014. december 29.Sokszínű CaritasA Gyulafehérvári Caritas közel 25 éve dolgozik a helyi közösségekért, az elfelejtett idősekért, a szegény gyerekekért, a társadalomból kirekesztett fogyatékkal élőkért. Ezt a sokszínűséget, változatos és sokrétű tevékenységet szerettük volna megmutatni az idén minden megmozdulásunkon, ahogyan dr. Márton András, a szervezet igazgatója fogalmaz: "Láttatni, hogy az irgalmas szeretet művei élnek, kibontakoznak, erősödnek erdélyi közösségeinkben, megannyi súlyos, borúlátó vagy éppenséggel romboló fennhang ellenére." A Népújság olvasói számára nem kell bemutatni a Gyulafehérvári Caritast, hiszen folyamatosan beszámolunk tevékenységükről az újságban, most viszont az elmúlt egy év történéseire szeretnénk visszaemlékezni, kiragadva egy-két jelentősebb eseményt. A Caritas elmúlt évi eredményeit Molnár József, a szervezet közkapcsolati felelőse összegezte. – A kihívásokra válaszolva minden évben előbbre lépünk egy kicsit, így sikerült májusban útjára indítani a kórházi ápolók szakképesítését célzó nagyobb horderejű projektünket, amely jelenleg is 13 megyében zajlik, Marosszentgyörgyön pedig a "Hand in Hand" programunkat indítottuk el, amelynek számunkra újszerű célja a kultúrák közti kapcsolatok építése, etnikumok találkoztatása. Júniusban újabb Caritas-központ nyílt meg Gyergyószentmiklóson, helyet adva a különféle képzéseknek és mozgáskompetencia- fejlesztésnek, szintén júniusban nyitotta meg kapuit Búzás-besenyőben a Gondviselés Háza idősotthon, szeptemberben pedig felszenteltük Székelyudvarhelyen a Kolping szervezet által átadott, majd kibővített épületet, ahol a későbbiekben a Szent Lukács Palliatív és Fejlesztési Központ fog működni. Említésre méltó az idei önkéntestáborunk is. Júliusban Gyergyószentmiklós szépítésén dolgozott közel 200 önkéntes, ahol a fizikai segítségnyújtás mellett a gyermekek vakációztatásában is részt vettünk és az egyedül élő időseknek segítséget nyújtottunk. Ősszel immár nyolcadik alkalommal rendeztük meg Csíksomlyón az "Együtt a fogyatékkal élőkért" konferenciánkat, amelyre egyre többen jönnek el. A szeptemberi főegyházmegyei szociális fórumon a szociális tevékenységet végző szervezetekkel, közösségekkel az elmúlt három év közös munkáját értékeltük ki, és a további együttműködés formáit is körvonalaztuk a főegyházmegye szociális karitatív bizottságának keretében. – A szervezet munkáját sokan ismerik, sokan veszik igénybe, és egyre többen ismerik el. Milyen elismerésekben részesült a szervezet az elmúlt évben? – Munkánkat ebben az évben több díjjal is elismerték, amelyek elsősorban kollégáink és önkénteseink áldozatvállalásának köszönhetők. Márciusban az OMV-Petrom társaság gáláján kiválósági díjat kapott a petrozsényi "Skill Up for the Future" fiatalok helytállását támogató program, augusztusban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a szervezetünket a Külhoni Magyarságért Díjjal tüntette ki, októberben Orbán Balázs-díjjal tüntették ki Ludescher László szociális ágazati igazgatót, és a Vodafone Románia Alapítvány gáláján a "Mobile for Good" díjat a medikális és szociális ágazatunk kapta "Egyedül otthon a telefonnal" elnevezésű programjáért. – A Caritas munkájának mozgatórugója a szolidaritás, milyen akciókban vett részt a szervezet az elmúlt évben ilyen tekintetben? – Felhívásainkra az elmúlt évben az emberek több ízben is megmutatták, hogy szolidárisak a nehéz helyzetben lévő társaikkal. Két egyházmegyei gyűjtést szerveztünk természeti katasztrófák miatt a távoli vidékeken bajba jutott embertársaink megsegítésére: a 2013-as novemberi tájfun Fülöp-szigeteki áldozatainak, és májusban a Bosznia-Hercegovinát és Szerbiát elöntő árvíz károsultjainak. A hívek adományait az újjáépítésre használták fel a Caritas Internationalis közvetítésével. Fontos számunkra, hogy környezetünk értékelje munkánkat, és a helyi közösségek bekapcsolódjanak a szeretettevékenységbe, amelyet végzünk. Erre kértünk mindenkit az évről évre megismétlődő kampányainkban is: a "2% a Caritasért! 2% értük!" adófelajánlási kampányban, az "Egymillió csillag a szegényekért" akciónkban, amelyet idén már 18 településen szerveztünk meg azért, hogy szegény családok és magukra maradott öregek számára szebbé tegyük a karácsonyt, a hagyományos Szent Erzsébet-gyűjtésben ez alkalommal az idős és beteg testvéreinket segítő otthoni beteggondozó szolgálat tevékenységére kértünk támogatást. A kampányokba való bekapcsolódás és az eredmények megerősítenek minket abban, hogy az a tevékenység, amit végzünk, nem hiábavaló. "Hála van a szívemben, hogy sokan vannak, akik nemcsak beszélnek, hanem a cselekvő szeretet útján haladnak" – vallja Sajgó Balázs, a Gyulafehérvári Caritas lelki igazgatója, s vele együtt mi is. – A segítségnyújtás végett begyűjtött adományok a megfelelő helyre kerültek, de nem-kormányzati szervezet lévén hogyan és honnan teremtik elő az anyagiakat? – Pénzügyi szempontból nem kezdődött jól a 2014-es év szervezetünk számára, közel 300.000 euró állami támogatás elvesztésével kellett számoljunk. A programjainak működtetéséhez szükséges anyagiakat a helyi, illetve megyei önkormányzatok, a központi adminisztráció támogatásának köszönhetően, valamint szervezetünk nem kis erőfeszítése révén sikerül előteremteni. Az állami szubvenció drasztikus csökkentése minden szakmai vagy adminisztratív indoklás nélkül történt, annak ellenére, hogy 15 éves együttműködésünk során nem merültek fel kifogások. Attól tartunk, hogy 2015-re vonatkozóan az állami forrás megvonása egyre súlyosbodik. Ettől függetlenül bizakodással tekintünk az elkövetkező évre, és igyekszünk megtenni mindent annak érdekében, hogy továbbra is elláthassuk vállalt feladatainkat. A Caritas lelkisége a szolgálatra való készséget és kedvességet jelenti, amelyet munkatársaink és önkénteseink magukban hordoznak – összegzett Molnár József, a Caritas közkapcsolati felelőse. (m. s.) Népújság (Marosvásárhely) 2015. január 21.„Elvérezhetnek” a Caritas programjaiJelentős állami támogatástól esett el idén a Gyulafehérvári Caritas, így a szervezet számos preventív tevékenységre fókuszáló programja került veszélybe. A szociális szervezet több más civil szervezettel karöltve nyílt levélben fordult a munkaügyi minisztériumhoz, melyben a szociális programokra kiírt pályázatok elbírálásának módját nehezményezték. Jelentős állami támogatástól esett el idén a Gyulafehérvári Caritas, így a szervezet számos preventív tevékenységre fókuszáló programja került veszélybe. A szociális szervezet több más civil szervezettel karöltve nyílt levélben fordult a munkaügyi minisztériumhoz, melyben a szociális programokra kiírt pályázatok elbírálásának módját nehezményezték. Mint mondta, egyelőre egyik programjukat sem függesztik fel, még át kell gondolják lehetőségeiket. „Nem tudjuk még a válaszokat, de az biztos, hogy eddig is elköteleztük magunkat az emberek, a rászorulók, a munkatársaink és a közösség mellett, és ezután is ehhez tartjuk magunkat" – hangsúlyozta Márton András. Péter György ágazati igazgató hozzáfűzte, hogy a tavalyi nehéz időszakban például nagy segítség volt számukra az önkormányzatok pozitív hozzáállása. Nem prioritás a szociális ellátás A civil szervezet évek óta pályázik állami támogatásra működési költségeinek részbeni fedezésére, több éven át erre biztos forrásként alapozhattak. Az öt megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Fehér és Hunyad) tevékenykedő szervezet az idén kapott 2,2 millió lejt az idősekkel foglalkozó programokra fordíthatja, ám az összeg azt sem fedezi teljes mértékben. A hátrányos helyzetben vagy fogyatékkal élő gyerekekkel, illetve fiatalokkal foglalkozó programokat teljesen mellőzi a támogatás, hangzott el a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. Ludescher László ágazati igazgató elmondta, veszélybe kerülnek a nappali foglalkoztató központok, a gyermek programok, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatása, és nem utolsósorban a személyzet fenntartása. „Nagy ütés volt ez a minisztériumi döntés a szervezetünk számára. Nonprofit szervezet vagyunk, szociális profitot szeretnénk elérni, ezért nem tehetjük meg azt, hogy pénzt kérjünk a szolgáltatásainkért. Olyan emberekkel dolgozunk szinte teljes mértékben, akiknek alig jut arra, hogy megéljenek. Indoklásként azt a választ kaptuk a szaktárcától, hogy idén más prioritások vannak. Egy pár éve még a vidéken zajló szociális munka volt a prioritás, mi pedig a munkánk 80 százalékát ott végezzük, de sajnos hamar változik a fontossági sorrend" – fogalmazott Ludescher. Más forrásokban reménykednek Többek között a Maros megyei programok sem kapnak támogatást idéntől. A korai nevelő- és fejlesztőközpontban ez nem újdonság, már tavaly is csökkent a támogatásuk. A program vezetője, Mezei Borbála elmondta, 710 családdal foglalkoznak, azonban csak 260 számára kértek támogatást, de ezt sem kapták meg. „Leányanyákkal, koraszülöttekkel és szociálisan hátrányos helyzetű családokkal foglalkozunk. Helyenként az önkormányzatoktól is kapunk segítséget, és azt látjuk, hogy nagy igény van ezekre a tevékenységekre. Erre jó példa Szováta, ahol a helyiek kérésére indítottuk a foglalkozásokat, és az önkormányzat finanszírozza. Az esetek többségében azonban nem tudjuk mitévők legyünk, igyekszünk minél több pályázati lehetőséget kihasználni és szponzorokat keresni" – mondta a programfelelős. A családsegítő központ vezetője, Récsei Szilárd elmondta, eddig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy vidéken is kiépítsék a hálózatukat, erre pedig károsan hat a támogatás megvonása. „Isteni gondviselésnek tartjuk, hogy egy tavalyi norvégiai pályázatot nyertesnek ítéltek nemrégiben, azonban ez csak a költségeink felét fedezi" – mondta a programvezető. Ludescher László hangsúlyozta, nem fogják az elmúlt 10–15 év munkáját anynyiban hagyni. Barabás Hajnal, Becze Dalma Krónika (Kolozsvár) 2015. június 17.Mélyszegénységben élő székelyföldieken segít a Gyulafehérvári CaritasA mélyszegénységben élők feltérképezésére, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására vállalkozott a székelyföldi megyékben a Gyulafehérvári Caritas. United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért elnevezésű projektet kedden ismertették Csíkszeredában. Az egy éven át zajló program Hargita, Kovászna és Maros megyei szociális intézmények, civil szervezetek összefogásával valósulhat meg a Norvég Alap 1,3 millió lejes támogatásával, amelyből 10 százalék a Caritas önrésze. „Hargita megye 237 településéből 102 olyan falu, ahol háromszáznál kevesebben élnek, ahol az élet minősége alacsony, nincsenek szolgáltatások, nincs kiépített infrastruktúra” – sorolta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Hozzátette: reméli, hogy a projekt során készülő felmérések megállapításai segítenek megoldást találni a problémáikra. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője arról beszélt, hogy a kis lélekszámú településeken nemcsak az anyagi, hanem az emberi erőforrás hiánya is problémát okoz, nincsenek olyanok, akik a közösség problémáit szakszerűen tudnák kezelni. Kifejtette, a mélyszegénységben élők gyakran a törvénytelenségek kapcsán kerülnek a figyelem központjába, ezért örvend a kezdeményezésnek, amellyel többek között egészségügyi és szociális szempontból igyekeznek az érintettek helyzetén segíteni. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója hangsúlyozta, hogy a problémák kezelése a közösségek szintjén az állami és önkormányzati intézmények és a civil szervezetek közötti jó együttműködéssel lehet hatékony. A három megyét átfogó pályázatot Ludescher László projektvezető, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója ismertette. Elmondta, céljuk az úgynevezett szociális kirekesztettség veszélyének felmérése, amelyet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológusai végeznek el, továbbá egy olyan fórumot hoznak létre, amelynek résztvevői a három megyében érintett intézmények és szervezetek képviselői. Szemináriumot is szerveznek majd, amelyen a felmérések eredményeit tárgyalják meg. A szegénységi gócpontok feltérképezését követően kiválasztanak 15 olyan települést, amelyek a leginkább érintettek, például ahol nagyobb roma közösségek élnek, hiszen ők azok, akikre a leginkább jellemző a mélyszegénység. Ezeknek az önkormányzatoknak a munkatársait tanulmányútra viszik, illetve közösségfejlesztő tréningen vesznek részt. Ugyanakkor megyénként egy-egy településen mélyebb beavatkozást is végeznek, azaz konkrét problémakezelést vállalnak, összetett szociális stratégiát dolgoznak ki, illetve olyan integrált projekteket dolgoznának ki, amelyekkel a következőkben pályázhatnak uniós forrásokra. Az egyéves futamidejű programnak 340 kedvezményezettje van, az önkormányzatok munkatársai, intézmények és civil szervezetek képviselői, illetve a hátrányos helyzetben lévő közösségek vezetői, tagjai. Barabás Hajnal Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-40
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
